Kanton
Tibet határáig jutottunk, mentünk volna tovább, de már közel az út vége. Felpattantunk hát egy vonatra, és 300 alagút, 30 óra és 3 tésztaleves után leszálltunk Guangzhouban (aka. Kanton), Kína harmadik legnagyobb, 10 milliós városában. Nem az a klasszikus turistacélpont, de pár napot eltöltöttünk még itt, a szorgos dél-kínai hétköznapokat szemlélve. Mondjuk voltak itt érdekes […]
Turisták Újkínában
Egy pár nap után nagyon gyanús kezdett lenni ez a egész. Az új Kínára különösen kíváncsi voltam, s nem hiába, eleinte minden óra újabb meglepetéseket hozott. Otthon tényleg semmi fogalmunk sem volt arról, mi van itt, sehol nem látni ilyet, ezt az irreális tempójú fejlődést, a végtelen mennyiségű ember hosszú menetelését a végtelen reménytelenségből a […]
Kőerdő
A mészkövek nem lankadnak. Kunming mellett az egész vidék 10-20 méter magas kőtüskékből áll, a legtöbbön átvezették az autópályát, vasutat és villanyvezetéket, de egy részt lekerítettek és kinevezték kőerdőnek. Irtózatos tömeg, felháborító árak, de gyorsan megtanultunk valamit: a tülekedő kínai belturistahorda szigorúan csak egy kötött pályán mozog. Olyannyira ám, hogy a főbejárattól balra pár percre […]
Egy nap
Reggel korán keltünk a sapai szállodában, hét körül hozza el útleveleinket Hanoiból az utazási iroda kiküldött túravezetője. Azért ez a necces megoldás, mert nem készültünk előre a kínai vízummal és ezzel is majdnem úgy jártunk, mint a burmaival. Thaiföld óta próbálkozunk a bezárt kínai konzulátusokkal, Hanoi maradt az utolsó lehetőségünk, itt persze megint belefutottunk egy […]
Rizsföldek és bivalyok
Észak-Vietnam másik nagy turistalátványossága a Sapa nevű hegyi falu. A helyszínen kiderült, hogy valójában egy Szovátára kísértetiesen hasonlító üdülőtelep, de mivel amúgy is erre vezetett utunk Kína felé, nem bántuk meg, hogy eljöttünk. A falu alatti völgyben egy kisebbség kapálja a rizsföldeket, naná, hogy a hmongok. Már harmadik országban kerülgetjük őket, most végre közelről találkoztunk […]







